Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dinoszauruszok

                                             Egy kis előszó.

 

A dinoszauruszok (Dinosauria) a hüllők egy csoportja. Változatos méretű (csirke nagyságútól a 30 méteresig terjedő), szárazföldi állatok voltak, melyek 165 millió éven át uralták az egyes ökoszisztémákat. A triász időszakban, mintegy 230 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, körülbelül 65,5 millió éve (a kréta–tercier kihalási esemény során) pusztultak ki. A Földön található kövületek összessége (a fosszilis rekord) azt jelzi, hogy a madarak a jura időszak során a theropoda dinoszauruszokból fejlődtek ki. E madarak egy része, köztük a modern madarak ősei túlélték a kréta-tercier eseményt. Emiatt a modern osztályozási rendszerek ezeket az állatokat is a dinoszauruszok egy fajtájának, egyetlen, máig fennmaradt csoportjának tekintik.[1][2]

A dinoszauruszok változatos állatcsoportot alkottak. Az őslénykutatók több mint ötszáz különböző nemet[3] és több mint 1000 fajt azonosítottak,[4] maradványaikat pedig a Föld összes kontinensén megtalálták.[5] A 19. század első felében a tudósközösség nagy része úgy vélte, hogy a dinoszauruszok lomhák, unintelligensek és hideg vérűek lehettek, az 1970-es években azonban a kutatások eredményeként megállapították, hogy aktív, magasabb anyagcsereszintű állatok voltak, melyek a társas kapcsolatokhoz szükséges adaptációkkal is rendelkeztek. Voltak köztük növényevők, húsevők és mindenevők is, egy részük négy lábon, más részük pedig alkalmanként vagy kizárólag két lábon járt. Több fajuknál bonyolult csontváz módosulások, például testpáncél, szarvak vagy fejdíszek alakultak ki. A dinoszauruszokat általánosságban nagy méretűnek tartják, de sokuk ember nagyságú vagy annál kisebb volt. A legtöbb nagy csoportjuk fészeképítő, tojásrakó állatként ismert, ami arra utal, hogy a modern madarakhoz hasonlóan szaporodtak.

A dinoszaurusz szót néha tévesen használják olyan őshüllőkre is, mint a pelycosaurusok közé tartozó Dimetrodon, a szárnyas pteroszauruszok, a vízi ichthyoszauruszok, plezioszauruszok és a moszaszauruszok, pedig ezek nem tartoznak a dinoszauruszok közé.[6]

Miután a 19. század elején a dinoszauruszok megkövesedett csontjainak mibenlétére fény derült, azok rövidesen világszerte a múzeumok legfőbb látványosságai lettek és a kultúra részévé váltak. Számos sikeres könyvben és filmben szerepelnek, mint például a Jurassic Park (Őslénypark), a média pedig rendszeresen beszámol az új leletekről és hipotézisekről.

 

                                       Képek a nevükkel.

 

                 eoraptor.gif 

Az Eoraptor (jelentése „hajnali rabló”, az ógörög eos/εως „hajnal”, „reggel” és a latin raptor „rabló” vagy „fosztogató” szavak összetételéből) az egyik legkorábbi dinoszaurusznem. Két lábon járó húsevő volt, amely késő triász korban élt, mintegy 230–225 millió évvel ezelőtt, a mai Argentína északnyugati részén. Több jó állapotban megőrződött fosszília alapján ismert, típusfaját az Eoraptor lunensist a Hold völgyében (Valle de la Luna) találták meg (a latin lunensis szó jelentése „holdbéli”). Az őslénykutatók úgy vélik, hogy az Eoraptor hasonlít valamennyi dinoszaurusz közös őséhez

                 deinonychus_antirrhopus.gif

A Deinonychus (nevének jelentése 'rettentő karom' – az ógörög δεινος / deinosz 'rettenetes', 'rettentő' és ονυξ/ονυχος / onüx/onükhosz 'karom' szavak összetételéből) a húsevő dromaeosaurida dinoszauruszok egyik neme. Egyetlen faját írták le, a Deinonychus antirrhopust. Ez a 3,4 méter hosszú állat a kora kréta korban (a középső apti–kora albai alkorszakban) élt, mintegy 115–108 millió évvel ezelőtt. Fosszíliáira az Egyesült Államok Montana, Wyoming és Oklahoma államaiban, a Cloverly- és az Antlers-formáció területén találtak rá, azonban feltehetően a Deinonychushoz tartozó fogakat találtak a keletebbre fekvő Maryland területén is.

 

 

dilophosaurus_by_kyoht-d3diw65.jpg

 

A Dilophosaurus (jelentése 'két fejdíszű gyík', az ógörög di 'kettő', lophos 'fejdísz' és sauros 'gyík' szavak összetételéből) egy theropoda dinoszaurusznem, amely a kora jura korban élt. Első példányát 1954-ben írták le, de a nem csak egy évtized után kapta meg a jelenlegi nevét. A Dilophosaurus az egyik legkorábbi, és egyben az egyik legkevésbé ismert a jura időszaki theropodák közül.

Itt azért nincsen kép mert nem takarta berakni.

 

Az Ornitholestes 150-145 millió évvel ezelőtt, a késő jura időszakban élt.

1900-ban, a Wyoming állambeli Morrison Formációhoz tartozó Bone Cabin lelőhelyen felfedeztek egy részben megmaradt Ornitholestes csontvázat. A fosszília részét képezte a koponya és az állkapocs is. Egy másik Ornitholestes hiányos karján kívül ez az egyetlen ismert példány.

Az Ornitholestes nagyon közeli rokonságban állt azzal az ággal, amelyből a madarak kifejlődtek. A csuklói lehetővé tették, hogy a kezeit a testéhez közel tudja tartani, a mai madarakhoz hasonlóan.

Az állat csontjai üregesek voltak; a hüllőmedencéjű dinoszauruszok közé, a Coelophysis közeli rokonságába tartozott. Az Ornitholestes egy fürge, két lábon járó ragadozó volt, amely hosszú farkával ügyesen manőverezett és egyensúlyozott vadászat közben. Feje eléggé kicsi és rövid volt. A szájában éles, kúp alakú fogak helyezkedtek el. Korábban azt hitték, hogy az Ornitholestes orrán egy taréjszerű képződmény ült, de később kiderült, hogy az állat nem rendelkezett ilyennel.

Eléggé kicsi volt ahhoz, hogy az erdő belsejében élhessen. Tápláléka gyíkok, tojások, kis emlősök és dögök lehettek. A zsákmányt erős mellső lábaival kaphatta el, melyeken két hosszú, karmos ujj és egy rövidebb ujj helyezkedett el.

Az Ornitholestes hossza 2,5 méter, a testtömege pedig 12 kilogramm lehetett.

 

t-rex_3.png

A Tyrannosaurus, (jelentése ’zsarnokgyík’) a theropoda dinoszauruszok egyik neme. A Tyrannosaurus rex faj, melyet gyakran T. rex-ként rövidítenek, az egyik legismertebb dinoszaurusz a populáris kultúrában. Maradványaira a mai Észak-Amerika nyugati részén bukkantak rá, más tyrannosauridákénál nagyobb elterjedési területen, különböző geológiai formációkban, melyek kora a kréta időszak utolsó három millió évére, a körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtti maastrichti korszakra tehető; tehát a kréta–tercier kihalási esemény előtt élt utolsó röpképtelen dinoszauruszok kortársa volt.